Mindenhol Zöld, de legjobb otthon!

Egy szép kert kialakításában nagyon fontos látványelem a kerti burkolat. A járdafelületek, a szegélyek, padkák és falburkolatok mind meghatározzák a kert stílusát, megjelenését. Nem egyszerű megválasztani a megfelelő megoldásokat: vegyük figyelembe, hogy mekkora igénybevételnek lesz kitéve a felület és milyen esztétikai elvárásoknak kell majd megfelelnie.

IGÉNYBEVÉTEL:

• Gépjárműforgalom

A rendszeresen autóval járt felületeknek stabil és erős alapozás kell, amit beton vagy kavicsággyal biztosíthatunk, de semmiképpen nem elegendő egyszerűen lefektetni a drága burkolatot, mert a legstrapabíróbb térkő is megsüllyed, ha nem teszünk alá kellően vastag rétegben kőzúzalékot és szemcsés homokágyat. Ez megnöveli a fajlagos beruházási költségeket, de utólag nehezen pótolható. A gépjárműforgalom szempontjából viszont nem kell kizárnunk a füves vagy gyeprácsos megoldásokat sem, ezek mára nagyon elterjedtek és változatos formákban kaphatók.

• Parkolás

A parkolás más jellegű terhelés, mint az áthaladás, ez esetben masszív és mély alapozás kell különös tekintettel az általában több tonnás autók tárolási helyére is, hiszen esőben, fagyban, szárazságban is egyaránt ránehezedik a parkoló autó az alatta lefektetett rétegekre, és nem mindegy, mennyire süllyed meg majd a parkolóhely. Nem árt itt a vízelvezetésre is jobban ügyelni, nehogy jégpáncél alakuljon ki a fagyos teleken és tavaszokon. A fékezések hatására kimozgósodhatnak a kövek, az oldalirányú erőhatás itt a legjelentősebb, mert nem egyszerű gördülést kell elviselnie a burkolatnak. Leghatékonyabb eljárás a beton laapozás szokott lenni ezekre a helyekre, így biztosan megmaradnak a szépern lefektetett térburkolók is a helyükön. Természetesen semmiképpen nem lehet gyep ott, ahol parkolunk, mert a kevesebb csapadék és tartós árnyékoltság hatására hamar kipusztulna az autók alatt.

[http://bauplast.hu/images/gyepracs/gyepracs05.jpg]

• Kutya

A család kedvence vagy házőrző gyakran kiéli ásási hajlamait ott, ahol mi nem szeretnénk, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha kutya is van a háznál. A fáradozásaink értékéről mit sem sejtő eb olykor villámgyorsan tönkre teheti a szép füves sarkokat, a bokrok alját vagy látványos útvonalalkat koptathat a golfpálya minőségű gyeptakaróra is. Szokjunk hozzá a gondolathoz, hogy néha betonnal, kavicsággyal és gyepráccsal is kell dolgoznunk!

• Egyéb tereptárgyak

Egy nehéz dézsa, vagy csapadékgyűjtő, a kerti konténerek és a komposztáló, az ereszcsatornák kivezetései vagy a kerti csap mind hatnak a leendő burkolatokra: súlyukkal, állandó áztatással, vagy más egyéb módon, amiket egyedileg kell figyelembe vennünk.

• Fagy, napfény, vegyszerek

Bizonyos burkolatok nem bírják a gyakori áztatást, vagy vegyszeres tisztítást (mert ugye autót már nem mosunk a kertben), de némelyik még az UV sugárzás hatására is változáson mehet keresztül. Ezek leginkább a faburkolatok, kültéri hajópadló, telített fa és kezelt fakorongok, amiket előszeretettel használunk, ha a természetességre törekszünk.

• Tisztíthatóság

A lakkozott vagy kemény felületű sima burkolatok könnyen tisztíthatóak, ám jobban szennyeződnek is, viszont a fa vagy térkő jellegűek nem minden háziasszonynak álmai...

Az illesztési rések befogadják a port lemosó esővizet, ugyanakkor gyomosodhatnak és éppen a szennyeződések egy részének is védelmet nyújthatnak a takarítás ellen.

• Javíthatóság

Már anyagbeszerzéskor gondoljunk arra, hogy lesz-e szükség további pótdarabokra, várható-e veszteség a beépítés és a használat során vagy örökéletű felületet kaptunk.

Például a pácolt vagy lakkozott fa nehezen pótolható utólag, mert színárnyalatban ugynaazzal a kezelővel sem érhetünk el egyező megjelenést, legfeljebb csak hasonlót. Viszont egy térkövet bármikor magunk is kicserélhetünk, ha kimozgósodik egy-kettő, esetleg eltört valamelyik.

• Tartósság

Vajon milyen távra tervezhetünk az új burkolatokkal? Érdemesebb megvenni a drágábbat, hogy tovább szép maradjon? Az is kérdésként merül fel, hogy a várható élettartam egészében, vagy csak az elején mutat olyan jól a felület, mint a bemutatóteremben?

Legtartósabbak a betonból készült térkő burkolatok és a szintén beton gyeprácsok, amelyek évtizedekig is kiszolgálhatják használóikat, bár viszonylag újkeletű építőanyagok lévén, erre nem sok bizonyítékunk van még... Létezik viszont műanyagból is

ESZTÉTIKUM:

• Megjelenés
• Öregedés
• Szükséges kezelések, karbantartás
• Stílus, időtállóság

Az alapos átgondoltság kifizetődik a hosszú évek alatt. Ne féljünk hát új megoldások után kutatni, vagy eltérni a divattól; de iránymutatónak a fenti szempontokat mindenképpen vegyük sorra!

További információkra kíváncsi Olvasóktól szívesen várom a kérdéseket!

Kertépítési megbízásokkal bátran kereshetnek kommentben is!

A zöld otthon egyik alapfeltétele, hogy kevés energiát fogyasszon. Azaz, jóval kevesebb energiát fogyasszon, mint a hagyományos technológiával épült lakások. Ezúttal ehhez kínálok egy jó eszközt, a világítótestek megreformálásával: a LED technológiával működő korszerű világítás minden területen nagyságrendekkel lekörözi a hagyományos társait!

Nézzük tételesen:

Fényerő: a LED technológia 1999 óta ismeri a magasfényű LEDeket, ennek köszönhetően mind teljesítményhez, mind mérethez képest nagyobb fényerővel bírnak a régieknél, még a halogénhez képest is! Hamarosan keresek erre pontos lumen adatokat.

Frekvencia: ezek a modern eszközök nem 50Hz-es frekvencián vibrálnak, folyamatos fénykibocsátásuknak köszönhetően kevésbé fárasztják a szemet. Ez legzavaróbb a régi fénycsöveknél volt, de a halogénekre is lehet panasz.

Káprázás: a LED technológia képes UV sugarak nélkül világítani, és bármennyi ideig nézünk is a vakító fénybe, utána egyből tiszta és éles marad a látásunk, ellentétben a halogén és hagyományos izzókkal, ahol percekig káprázik a szemünk. (Éppen ezért is örvendetes egyébként a LEDek autóipari térhódítása az aktív világítóberendezésekben is.)

Színhőmérséklet: széles tartományban tetszőlegesen variálható a LEDek színhőmérséklete, így a legfehérebbtől a színes díszvilágításokig bármire igény szerint kalibrálható a benne található gázok keverékével.

Fényterítés: a gyártók által készített foncsornak sokkal pontosabb a fényterítése, mert a LED fénykibocsátása a méretéből adódóan koncentráltabb. Vagyis a fénykéve kontúrosabb és intenzívebb, mint a halogén spotoknál.

Hatékonyság: míg a hagyományos fényforrásoknál 10% alatti a hatékonyság, itt a felvett energia nagyobb része alakul fénnyé, és a hőkibocsátás alacsonyabb. Ez az élettartamra is jó hatással van, de a villanyszámlát is elentősen csökkenti. A hatékonysághoz hozzájárul továbbá az is, hogy a közölt energia 100%-át felveszi a világítótest, nincs energiaközlési veszteség sem! Ennek köszönhetően kevesebb teljesítménnyel nagyobb fényt tud előállítani, összességében akár 90%-os energiaköltség-megtakarítást eredményezve! Ez konkrétan azt jelenti, hogy ahol eddig 1000Ft-ba került a világításra fordított energia, ott ezután 100Ft-ból kijön! Így sokkal eredményesebben lehet megújuló energiaforrásokkal táplálni ezeket a rendszereket, például napelemmel. Azthiszem, ez alapján már bárki elismeri a LEDek létjogosultságát, nem beszélve a villamoshálózatra még nem kapcsolt ingatlanok esetében!

Élettartam: Míg egy hagyományos izzó (tudjátok, wolfram-szál satöbbi) 1000 üzemórára van hitelesítve, egy halogén fényforrás pedig 2000-re, sőt, a neon csövek is csak 18000-re, addig a LED világításokra 50000 óra a névleges garantált üzemidő rendeltetésszerű használat mellett. Ez folyamatos használattal is több, mint 5 év!

Méret: a Ledek kisebbek, így a hagyományos rendszerekbe és foglalatokba beépíthetőek, a régi technika kiváltására. Készülnek a hagyományos fénycső konzolokba tehető ledes csövek is, a halogén spotok kiváltására pedig számtalan terméket gyártanak.

Hőkibocsátás: a jól megtervezett és előállított ledes fényforrás nem melegszik fel, legalábbis nem veszélyes az érintésük, mert alacsonyabb a hőkibocsátásuk. Ugyanezen okból szinte egyáltalán nem tűzveszélyesek. Bár sok termék van a piacon, ami olcsóbb, és hiányzik róla a fém hűtőborda, ami miatt sem hatékonyságban, sem élettartamban nem érik el a professzionális gyártók termékeinek adatait.

[http://www.bpszerviz.hu/energiatakarekossag-led-lampa/5W-250-lumen-led-lampa.jpg]

Egyenletes működés: a LED már a bekapcsolás mikroszekundumától számítva teljes fényerővel és hatékonysággal üzemel. A halogéneknél sem mindig van késedelem a bekapcsoláskor, viszont a teljes fényerejüket mindenképpen később érik el. Továbbá az élettartam során nem csökken sem a fényerő, sem a hatékonyság, szemben a halogénekkel, amelyek csak az élettartam elején olyan hatékonyak, mint a reklámokban.

Strapabírás: bizony ez is szempont, és a ledek előnyére válik. Egyrészt a kompakt fénycsöveknél is jobb az ütés és érintésállóságuk (műanyag, plexi vagy epoxi burkolat), másrészt az energiahálózat áramingadozását is jobban tűrik: hivatalosan is 180-240 Volt közé van bekalibrálva a hatékonysági és élettartam szerinti áramfelvétel.

Szabályozhatóság: bármelyik LED fényforrás felszerelhető fényerőszabályozóval, ettől nem csökken az élettartam sem.

Ezekhez az előnyökhöz nagyon szorosan hozzá tartozik az is, hogy csak a neves és megbízható gyártótól származó világítótestek váltják be a hozzá fűzött reményeket. Ahogy a piac minden szegmensében, a korszerű világítástechnikában is megjelentek olyan cégek, amelyek másolják vagy nem fejlesztik a termékeket, és sanos ezekből van több. Igazán élen járó gyártó nem sok van, és nem is adják olcsón a ledeket, de sokszorosan megtérül ez az ár, mintha tömegárut vásárolnánk.

Tehát ne kókányoljunk és ne spóroljunk, egy világítástechnikai korszerűsítés egyben befektetés is, ami milliókról szólhat. (Legközelebb a pénzügyekről is szó lesz nálunk.)

[http://www.speleo.hu/kepek/ledes_nagy.JPG]

 Mi az Illusion Led Limited termékeivel dolgozunk, képek és adatok tőlük származnak.

Remélem sikerült felkelteni az érdeklődést a ledes megoldások iránt. Hamarosan következik a folytatás, a LED technológia termékeiről, több képpel és adattal hogy betekintést nyerhessünk a választékba is.

Nem kell megijedni, nem képletek és egyenletek következnek. Tulajdonképpen magam sem matematikai oldalról közelítem meg ezt a témát, tudomásul kell venni, hogy egy beton felületre, még inkább, ha az nem vízszintes, nehezebb kertet varázsolni, mint a természetes talajon.

Az első probléma, ami felvetődhet, ahogy már volt is róla szó, hogy a csapadék utánpótlásnak sokkal nagyobb a jelentősége. Ha a legjobb minőségű magas humusztartalmú földet hozzuk is a tetőkerthez, a korábban tárgyalt okok miatt hamar kiszáradna és végleg tönkre is mehet, mert elporosodik, belső szerkezete visszaállíthatatlanul szétesik. Tehát meg kell oldanunk a nedvességutánpótlást, amit kivétel nélkül automata öntözőrendszerrel kívánatos elvégezni. Nincs az az elszánt házmester, aki naponta és időjárástól függően akár többször is felmegy a tetőteraszra, locsolókannákkal bohóckodni.

[http://www.lifesize-models.co.uk/custom/images/products/GARDENER%20MALE%20 WITH%20RAKE%206FT%201508%20%A3125.00.jpg]

[http://www.kirschlandscape.com/images/virtusite/irrigation3.jpg]

Tehát adott egy könnyen kiszáradó, növényekkel borított talaj, amit rendszeresen öntözünk. Így mégsem szárad ki, és az alatta levő nagy hőkapacitású beton sem melegszik fel, mert a kritikus időpontokban bekapcsol az esőztető rendszer is. De mi van akkor, ha tavaszi hóolvadás vagy őszi esős napok alatt több csapadék folyik át a tetőn, mint szeretnénk? Gondoskodni kell ezért már a legelején a megfelelő vízelvezetésről és erózóvédelemről is. Természetes, hogy van minden lapostetőn lefolyó és akár folyóka is beépítve. Ezt annyival kell megtoldanunk, hogy az altalaj leterítése előtt egy felületszivárgó geotextíliát fektetünk le. Ennek alapfeltétele, hogy legyen egy kis esése a felületnek, de ez egyébként is adott a legtöbb lapostetőn. Ez a geotextil nem érzékeny a terhelésre, függetlenül a ráterített föld mennyiségétől, elvégzi a feladatot.

Statikailag fontos szempont, és egyben lehetőség, hogy a nagyobb esésű felületre is lehet talajt rögzíteni, mégpedig ún. monoaxiális georács alkalmazásával. Ez az anyag akár rézsű építésre és teherhordó töltés készítéséhez is alkalmas, így biztosan nem lesz rá panasz egy lejtős tetőkert esetében. Fix csomópontú rácsról lévén szó, nem csak a szakítószilárdsága, hanem az alaktartása is nagyon jó, tehát nem fog "lefolyni" a töltésünk.

[http://sytec.hu/Images/Image/HPIM2262.JPG]

Íme a forgalmazó ábrája az építéshez, hogy el tudjuk képzelni, hogyan szilárdít ez az anyag: (a belső acél huzalok vagy lemezek nem kellenek, hiszen eleve lejtős felületről beszélünk, ellentétben a rézsűvel, amit vízszintes sík terpen alakítanak ki)

[http://sytec.hu/Images/Image/tamfal_text2.jpg]

A másik, statikai szempont, hogy ha nagyobb a felület esése, mint 4-5%, akkor célszerű és szükséges erózióvédelmet is építeni a talajba, amit georáccsal tudunk biztosítani.

[http://www.viaconhungary.hu/Images/Image/erozio_text1.jpg]

Ez egy szintetikus anyag, létezik belőle természetbarát lebomló anyagú is. A georácsot a talaj felső rétegének terítése előtt kell lefektetni, és ennek a rácsközeibe kerül majd a talaj, amit ennek hiányában elmosna a túl sok csapadék. Ha már teljes lesz a növényborítottság, erre nem lesz szükség, de addig is elengedhetetlen. Leginkább a gyep gyökerei tartják meg a talaj felső rétegét, erre a célra ha tudunk, szerezzünk be szárazságtűrő tarackos fűkeveréket. A tarackos füvek elég gyorsan el tudnak terjedni és tartósan rögzítik a földet. Próbálkozhatnánk gyepszőnyeggel is, de a hagyományos gyep igen valószínűen kiszáradna, még öntözés mellett is. Divatos a tetőkertekre szavannafüveket telepíteni kisebb csomókban, közéjük pedig kavicsot szórni.

Gondolom sejtitek már, hogy igencsak megdobja a kivitelezési költségeket a szakszerű eljárás, de azt gonodlom, csak így biztosítható, hogy az elvégzett munka ne vesszen kárba, nem beszélve a növényekre és munkára költött pénzről.

Hamarosan folytatódik a tetőkert téma, de a változatosság kedvéért legközelebb valami mással jelentkezem!

Továbbra is szívesen veszem a visszajelzéseket és véleményeket! Köszönöm, hogy benéztél!

Lássuk, melyek a megoldandó feladatok egy tégla vagy betonszerkezetre épített kert esetén:

statikai megoldás: a növények súlya, egy kerti tó tömege hatalmas terhet jelent a tetőszerkezetre, amit csak speciálisan kiképzett födémszerkezet (Szemiramisz kertjében pillér és boltívrendszer) vagy megfelelő tervezés tesz lehetővé,

esztétikum: praktikus úgy kiképezni egy ilyen kertet, hogy mind lentről, mind fentebbről jól mutasson a kompozíció, nehogy csak egy ízléstelen növényhalmaz legyen a végeredmény, hiszen sokkal több szögből lehet látni az ilyen kertet,

vízutánpótlás: egy tájidegen növényegyüttesnek egyébként is speciális vízigénye lehet, de a magasba feljuttatni nehezebb az öntözővizet,

szigetelés: nem csak a vizet kell fenntartani és védeni az építményt a beázás ellen, de fontos azt is figyelembe venni, hogy a betonépítmény hőkibocsátása nagyon eltérő a földétől, és intenzív felmelegedést követően szárító hatással bír a növénytakaróra. Emiatt alapos hőszigetelés is kell az állandó vízellátás mellé,

lejtésszög: sok esetben lejtése van a lapostetőnek is, de a talajeróziót elkerülendő meg kell tervezni ennek a mértékét, és gondoskodni kell a termőréteg megtartásáról is,

kitettség: a magasabb építmények tetején széltől védtelen a flóra, bármely irányból érheti szárító szél vagy vihar hordhatja el a talajt.

[http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/de/20080708_Chicago_City_Hall_Green_Roof.JPG/800px-20080708_Chicago_City_Hall_Green_Roof.JPG]

Nézzük, milyen haszna van e divat terjedésének:

helyhiány: ma már a legtöbb világváros helyhiánnyal küzd, s legdrágább telkeken mind iroda- és lakóházakat szeretnének létrehozni, így a zöldfelületek kiszorulnak a városokból,

a zöldfelületek friss levegővel, megfelelő oxigén- és széndioxid összetétellel pufferelik a nagyvárosok légkörét, kompenzálva ezzel a nagy légszennyezést és oxigén-felhasználást, tehát mintegy „lélegeztetik” a várost,

pihenés: a városi életmód köztudomásúlag nélkülözi a harmóniát és nyugodtságot, ezért a pihenőparkoknak rekreációs haszna is van,

esztétikum: az épületek kiszögellésein és tetején burjánzó növények nem csak fentről szépek, az utcáról is üde látványt nyújthatnak,

üvegházhatás csökkentése: a beton és acél épületek felületeinek növényekkel való beborítása az UV és hősugárzás elnyelését biztosítja, ami –habár egyelőre csak kis mértékben – de közelebb hozza a civilizáció által elrontott légkör egyensúlyát a természetes állapothoz.

[http://www.picciotto.org/sally/italia/MilanoRoofGarden.jpg]

Búcsúzóul egy vicces képet hoztam, remélem legközelebb is benézel! A tetőkertek témája folytatódik!

[http://webecoist.com/wp-content/uploads/2008/10/green-dog-garden-roof.jpg]

Bármilyen, a témával kapcsolatos kérdést szívesen veszek, illetve várom a visszajelzéseket, hogy fejlődjön a GreenSpot!

A legutóbbi bejegyzésben hozzákezdtem a tetőkertek témájához, és valószínűleg ez alkalommal sem fogom tudni teljesen kimeríteni ezt az érdekességet, de ott kívánom folytatni, ahol abbahagytam. A tetőkertek technikai megvalósításának problémáit és hasznukat szeretném megtárgyalni.

Egy kis romantika

Történt egyszer a Kr.e. VII. század körül, hogy egy -a Bibliából is ismeretes- babilóniai király, Nabukonodozor, feleségül vette a hódító médek királyának, Küaxarésznek a leányát, Amüitiszt. A szerelmes hadvezér sok ellenséget és szolgát szerzett magának, s élete végéig folyamatosan hadban állt valamelyik néppel. A médekkel a szövetségötést választotta, azonban leigázta Egyiptomot, Júdát és elfoglalta Jeruzsálemet. A zsidó elitet és kézműveseket magával vitte az Újbabiloni Birodalom fővárosába. Szüksége is volt rájuk, miután nagyszabású építkezésekbe kezdett.

A téglavetés tudománya közismerten Bábel (később Babilon!?) tornyához vezethető vissza, innen erednek a különböző népek és nyelvek is az szövetség alapján. A zsidó nép pedig évszázadokig raboskodott Egyiptomban, ahol az építkezéseken a téglavetést bízták rájuk. Bizonyára Nabukonodozornak is jól jött a zsidó törzsek ilyenfajta öröksége, hiszen ahogy manapság például az U.S.A. vagy Dubai, akkoriban is a lélegzetelállító építmények demonstrálták egy ország gazdasági erejét. Néhány falrészletből próbálják a kutatók kikövetkeztetni az igazságot, ugyanis mára nem sok maradt belőle, de annyit bizonyosan tudni lehet, hogy Nabukonodozor idejében fallal vették körül a várost, amihez több százmillió téglát használtak fel, és a palota sem szegénykedett fényűzésben. Mindez azonban nem pótolta Amüitisznek azt a látványt, amit szülőhazájának üde dombos és ligetes vidékei adhattak, hiszen Nabukonodozor országa (a mai Iraknak megfelelő terület) sivatagos vidéken terült el, ahol nehéz volt virágzó kerteket varázsolni a sivatagból.

Babilon és a környező területek valahogy így festhettek akkoriban:

[http://www.happyjalapenos.com/images/photos/Iraq-desert_view_2.JPG]

Mára sokat fejlődött a technológia és éppen Izraelben oldották meg legjobban a sivatag kivirágoztatását, de abban a korban fantasztikus teljesítmény volt, hogy a király megalkotta (természetesen import mesteremberekkel) honvágytól zaklatott királynéjának a ma már függőkertek néven ismert építészeti remeket.

Később majd kitérek rá, hogy miért nem csak építészetileg volt rekord az építmény, ugyanis kertészetileg is topon kellett lenni, hogy valóban az legyen a végeredmény, amit a legenda tart. Szóval, a megmaradt források alapján valamilyen pilléres, támfalas szerkezettel és mesterséges heggyel történt a lépcsőzetes, teraszos függőkert kivitelezése.

[http://www.weltwunder-online.de/fullsize/semiramis-2.jpg]

Technika

Ha valaki már kezdené unni a történelmi szálat, lássuk, miért fontos nekünk a függőkert története: a mai tetőkerteknek, balkonkerteknek, zöldtetőknek az elődjéről beszélünk, legalábbis megjelenését és technikai részét tekintve. Sokat változik a divat és a kerttel szemben támasztott esztétikai igények, de amennyire nagy dolog volt az ókorban pillérekre helyezni egy mesterséges hegyet és felvirágoztatni a kősivatagi tájon egy ligetet, annyira természetessé vált mára, hogy irodaházak és lakóépületek lapostetőjére is építenek zöldfelületeket. Talán sokan ismeritek a WestEnd tetőteraszát, ami már sok éve úgy funkcionál, mint bármely közpark, padokkal, fákkal, gyeppel, tóval; összesen három hektáron! Sok hasonló példát lehetne felsorolni erre, pedig Magyarországon egyelőre még nem is eléggé elterjedt ez a kertépítési forma.

A következő bejegyzésben arról lesz szó, milyen technikai bravúrok kellenek egy tetőkert megépítéséhez és milyen haszna van a város tetején létrehozott zöld foltoknak.

Nézz be legközelebb is!

 Nem könnyű április 1-jén indítani az egyébként komoly témákkal foglalkozó blogot, de megpróbáltam valami olyan érdekességet megosztani veletek, ami kapcsolódik a témánkhoz. Nem biztos, hogy sikerült.

Szóval kapóra jött, hogy épp 117 éve, 1893.-ban Bolondok Napján tették hivatalossá a GREENwich-i (szójáték nem véletlen) középidő szerinti egységesített időmérést. Korábban már a tengerentúlon működött hasonló, de azt hiszem elmondhatjuk, hogy "új időszámítás kezdődött az időszámításban" ettől a naptól. 

Nos, a GreenSpot időszámítása is ettő a naptól számláltatik, csak jónéhány évvel többet mutat a naptárunk. Egyébként Greenwich városát körülbelül csak a neve köti a témánkhoz, az is csak félig. Erre való bizonyítékként hoztam egy fotót a világháló (wikipédia) jóvoltából, amin tisztán látszik, hogy iparvárosról van szó, csak az előtérben zöldell szép táj a kedvünkért. Legalább láthatjuk milyen üde óceáni vidéket sikerült lebetonozni.

Greenwich látképe:

[http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Greenwich_panorama.jpg]

Próbáltam felfedezni a képen is, ahogy a helyiek egyetlen vonal (greenwich line) mentén építették fel a várost, az utcákat, az életüket. Ha nagyon akarom látszik a szimmetria, csak kéne néhány gyárkémény baloldalra is. Alighanem itt mindennek az értékét az határozza meg, hogy mennyire van közel a szóban forgó és fontos földrajzi fogalomhoz. Aki már járt ott, tudja, hogy gyakorlatilag lebetonozták és felpolírozták a kezdő szélességi fokot.

Ezzel szemben - hogy közelítsünk ismét a témánkhoz - (emlékszel még, a kertekről és zöldekről van szó) szeretnék megosztani pár képet Franciaországról. Abszolút objektív (és talán egyetlen pozitív) véleményem az ott élőkről, hogy nagyon jól tervezték meg a főváros szerkezetét, ugyanis nemcsak hogy óriási park lélegezteti a várost, nehogy megfulladjanak a több, mint 100 négyzetkilométernyi betonban, de a főutak mentén is a hazai viszonyainkhoz képest temérdek sok fasor díszíti a várost. Sőt, az általam majd később tárgyalandó tetőkerteket is sokkal hamarabb újrafelfedezték, mint Európa keleti felén.

Akkor most jöjjön két webes kép a Bois de Bolougne és a Bois de Vincennes ligeteiről, amelyek a város közepette szinte érintetlen természeti gyöngyszemekként maradtak meg. Ugyanakkor ez a kettő csak ékes példa a sok összefüggő zöldfelületből, ami Párizs betonrengetegét színesebbé teszi.

[http://www.kidstoursfrance.com/_Media/grandecascade.jpg]

 Tévedés ne essék, ez itt még nem a városhatár, hanem Párizs szíve, nem messze a híres toronytól.

[http://www.ideamerge.com/motorhomes/france/bois_camping.jpg]

Legközelebb a tetőkertekről lesz nálunk szó, nézz be holnap is!

Szívesen várom a visszajelzéseket, hogy még több érdekes téma kerekedjen itt a GreenSpoton!